Illés — Az Utcan
Neha furcsa hangulatban
az utcat jarom egymagamban.
Nincsen semmihez sem kedvem,
erzem azt hogy nincs ez rendben igy.
Bar tudnam hova,de hova,de hova,de hova megyek
de hova,de hova,de hova megyek,de hova,de hova,
de hova megyek.
Megallok egy utca sarkon,
merre tovabb,melyik uton.?
Elindulok,harmat lepek,Vau
erre most miert menjek en.
Bar tudnam hova,de hova,de hova,de hova megyek...
Lampavasnak tamaszkodva
az embereket nezem sorba.
Faradt arccal mint sietnek,
talalgatom merre mennek ok.
Bar tudnam hova,de hova,de hova,de hova jutok....
Vannak akik vegig mernek,
szep kis alak igy beszelnek,
a fejukre is allhatnanak,
erdekelni nem tudnanak ok.
Bar tudnam hova,de hova,de hova,de hova jutok...
Egy suru kod ha gyorsan felszall
eszembe jut hatha varsz ram.
Latod mar nem tetovazok,
megyek hozzad,meg nem allok en.
Es mostmar tudom,mar tudom,mar tudom,hogy hova megyek,
tudom,mar tudom,mar tudom,hogy veled leszek,
tudom,mar tudom,mar tudom,hogy veled leszek.
traduzca
|
Special Offer